Alapszabály

A MAGYAR ÜGYFÉLÉLMÉNY SZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

– Változásokkal egységes szerkezetbe foglaltan –

Az alapszabály módosítására az egyesület székhelyének változása adott okot, melynek következtében az alapszabály I.3. pontjában foglalt dőlt betűvel és aláhúzással jelölt rendelkezések módosításra kerültek, egyben hatályosítani kellett azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak az egyesület alapítása esetén ír elő az alapszabály tartalmaként, így az elnökség összetételét.

I.

Az egyesület adatai

Az egyesület neve: Magyar Ügyfélélmény Szövetség

Az egyesület rövidített elnevezése: MÜSZ

Az egyesület székhelye: 2045, Törökbálint, Rövid utca 10.

Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét és képviselőjét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

Az egyesület célja:

Az egyesület célja, hogy a kiváló ügyfélélmény-teremtés kultúrája beépüljön a magyarországi vállalkozói szféra minden szegmensébe, továbbá, hogy a szakmai alapokon nyugvó összefogással szektorokon átívelően támogassa a magyarországi vállalkozásokat a kiváló ügyfélélmény sikeres implementációja és folyamatos fenntartása, egyben a cégkultúrába való beépülése érdekében.

Az egyesület további célja, hogy hidat képezzen a Magyarországon működő vállalkozások és az ügyfélélmény szakemberek között; koordinálja a tagok közötti szakmai párbeszédet, illetve harmadik személyekkel való együttműködést; meghonosítsa a kiváló ügyfélélmény-teremtés kultúráját; elismerje a kiváló ügyfélélmény-teremtésben fejlődni vágyó vállalkozásokat; szakmai fórumot biztosítson ügyfélélmény szakemberek számára; szakmai rendezvényeket szervezzen a fejlődni vágyó vállalkozások számára.

Az egyesület tevékenysége:

Az egyesület tagjain keresztül széleskörű felvilágosító tevékenységet folytat ügyfeleinek, partnereinek, a közvéleménynek, különösen az ügyfélélmény fejlesztéssel összefüggő témákban; publikációival, közéleti tevékenységével segíti a hazai ügyfélélmény fókuszú vállalkozói réteg kialakítását, szélesítését.

Az egyesület elősegíti a hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítését és fejlesztését: feladatai és céljai elérése érdekében együttműködést épít ki és tart fenn a hasonló tevékenységű belföldi és külföldi szervezetekkel.

Az egyesület közreműködik releváns szakmai oktatási anyagok kialakításában, fejlesztésében, és képzéseket szervez.

Az egyesület szakmai munkát végez a hazai vállalkozások támogatására a korszerű ügyfélélmény fejlesztési módszerek vizsgálata, auditja és adaptálása terén a hazai ügyfélélmény fókuszú fejlesztések terjedése érdekében.

Az egyesület további tevékenysége:

Minősítési Rendszer kidolgozása

Vállalkozásauditon nyugvó országos minősítési rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy hitelesen kommunikálják ügyfélélményi elkötelezettségüket a piac felé.

A minősítési folyamat szervezése és lebonyolítása, kommunikációja

Oktatás és tájékoztatás

Képzési portfólió összeállítása az ügyfélélmény legjobb gyakorlatairól és aktuális trendjeiről.

Különféle méretű vállalkozások igényeihez igazított oktatási anyagok és tanfolyamok kialakítása.

Közös képzési platform létrehozása, ahol a vállalkozások hozzáférhetnek az aktuális képzési anyagokhoz és esettanulmányokhoz.

Workshopok és webináriumok szervezése, amelyek mind az alapvető, mind a specifikus ügyfélélményi kompetenciákat fejlesztik és ahol a vállalkozások képviselői megoszthatják tapasztalataikat és tanulhatnak az iparági szakértőktől.

Közösségépítés és hálózatfejlesztés

Aktív közösség létrehozása, amely információcserét biztosít és üzleti kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé a témában elismert szakértők és a vállalkozások képviselői között. 

Rendszeres események, konferenciák és workshopok szervezése a tagok számára.

Audit szolgáltatás

Személyre szabott auditok nyújtása a csatlakozott vállalkozásoknak, az aktuális ügyfélélményi állapot felmérése érdekében. 

A vállalkozások számára specifikus javaslatok készítése az ügyfélélményük javításához, figyelembe véve az iparági specialitásaikat és méretüket.

Az eredmények nyomon követésére és a változások mérésére speciális rendszer kialakítása.

Folyamatos fejlesztés és innováció

Az egyesület programjainak és szolgáltatásainak folyamatos frissítése az aktuális piaci trendek és az ügyfelek visszajelzései alapján.

Rendszeres piackutatás, ügyfélmény trendek monitorozása és a tagok visszajelzéseinek gyűjtése

Az egyesület a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1.    Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

1.    Az egyesület rendes tagjai tagi kötelmi jogi kötelezettségként tagdíjat fizetnek, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

    Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő rendes tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

    A tagdíj mértékének megállapítása az elnökség hatáskörébe tartozik.

V.

A tagság

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

Az egyesület alapszabálya a különleges jogállású tagságról e jogállás tartalmának meghatározásával rendelkezhet. 

Az egyesületbe 3 féle jogállású tagsággal lehetséges a belépés/részvétel: 

rendes tag: természetes és nem természetes személy lehet, aki szavazati joggal rendelkezik a közgyűlésen, és az egyesület tevékenységében tagdíjfizetési kötelezettségén felül tevékenyen részt vesz, valamint vezető tisztségviselővé választható.

pártoló tag: természetes és nem természetes személy lehet, aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt, szavazati joggal nem rendelkezik a közgyűlésen, vezető tisztségviselővé nem választható, tanácskozási joggal részt vehet az egyesület szerveinek ülésén.

tiszteletbeli tag: olyan természetes személy lehet, akit az elnökség javaslata alapján a közgyűlés arra a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével érdemesnek tart; vezető tisztségviselővé nem választható, tanácskozási joggal részt vehet az egyesület szerveinek ülésén. 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1.    Az egyesületi rendes tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a rendes és pártoló tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről, a sikeres tagfelvételhez az elnökség egyhangú igenlő szavazata szükséges. A tagfelvételről szóló határozatot annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

2.    A tiszteletbeli tagságot az elnökség indítványára a közgyűlés választja meg a rendes tagok szavazatának kétharmados többségével. 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1.    A tagsági jogviszony megszűnik:

    a./ A tag kilépésével.

    b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2.    A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3.    Az elnökség nyílt szavazással, egyhangú döntésével kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit, jogszabályt vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a rendes tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a rendes tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag a törvényes képviselő mellett, illetve helyett meghatalmazott képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1.    Az egyesület tagja jogosult:

    a./ az egyesület tevékenységében részt venni;

    b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;

    c./ a közgyűlésen részt venni, (amennyiben rendelkezik vele) szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;

    d./ az egyesület irataiba betekinteni;

    e./ arra, hogy (amennyiben az alapszabály lehetővé teszi) az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

2.    A szavazásra jogosult tag a közgyűlésen a szavazati jogát törvényes képviselője helyett meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén szükséges átadni.

3.     A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1.    Az egyesület tagja:

    a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

    b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni, amennyiben tagdíjfizetésre köteles.

    c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

    d./ Köteles lakcímének, székhelyének, továbbá képviselője lakcímének megváltozását az adatváltozást követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2.    A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3.    A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) közhasznúsági melléklet elfogadása;

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4.    A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5.    A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

    Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz; a megismételt közgyűlést ugyanazon napra, akár az eredeti időpontot 15 perccel követő időpontra is össze lehet hívni.

        A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

    Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

    Konferenciabeszélgetés útján tartott közgyűlés

A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

A jelen alapító okirat alkalmazásában konferenciabeszélgetés útján tartott közgyűlés, amelyben egy vagy több személy úgy vesz részt, hogy az elhangzottakat minden résztvevő hallja, közöttük vita és párbeszéd korlátozás nélkül lehetséges, személyük (telefonos kód és/vagy közvetített képmás útján vagy egyéb módon) megállapítható, így különösen, de nem kizárólagosan az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megvalósuló közgyűlés.

A konferenciabeszélgetés útján tartott közgyűlésen részt vevő személyek személyazonossága az alapján állapítható meg, hogy az összehívó a konferenciabeszélgetésbe történő belépéshez, valamint a személyazonosításhoz szükséges kódokat (jelszavakat) csak a részvételre jogosult tagoknak küldik meg (tipikusan a meghívóban) azok bejelentett e-mail címeire, akik kötelesek a fenti kódokat és jelszót bizalmasan kezelni.

6.    Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7.    A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8.    A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a kétfős szavazatszámláló bizottságot.

9.    A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

 a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

 c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10.    A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)     akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)     akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11.    A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.    A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

Elnökség

13.    Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

14.    Az elnökség tagjait a közgyűlés az egyesület rendes tagjai közül választja 5 év határozott időtartamra.  A közgyűlés a tisztségviselők megbízását 5 évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja. 

        A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor – indokolás nélkül – visszahívhatja. A visszahíváshoz a szavazati joggal rendelkező tagok egyhangú szavazata szükséges.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15.    Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll [Btk. 61. § (2) bek. i) pont]. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16.      Az egyesület vezető tisztségviselői:

    Elnök: Tarsoly Norbert Balázs (an.: Csorba Zsuzsanna; lakóhelye: 2045 Törökbálint, Rövid utca 10.)

    Alelnök: Dr. Horváth Zsófia (an.: Pál Éva; lakóhelye: 2600 Vác, Széchenyi u 10-12. 3 emelet 1.)

    Elnökségi tag: Csukás Erzsébet Zsuzsanna (an.: Czéh Erzsébet; lakóhelye: 1118 Budapest, Regős köz 4. 8 emelet 34.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és az alelnök látja el.

          A képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti joguk gyakorlásának módja: önálló.

17.    Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./    a tagdíj megállapítása; 

c./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

d./    az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

e./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

f./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i./ a tagság nyilvántartása;

j./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

m./    a tag felvételéről való döntés;

n./ belső szabályzatok (pl. szervezeti és működési szabályzat, bizottsági szabályzat, eljárási szabályzat stb.) kialakítása;

o./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

18.        Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök vagy az alelnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Konferenciabeszélgetés útján tartott elnökségi ülés

Az elnökségi tag az elnökségi ülésén jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy az elnökségi tagok azonosítása és az elnökségi tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

A jelen alapító okirat alkalmazásában konferenciabeszélgetés útján tartott elnökségi ülés, amelyben egy vagy több személy úgy vesz részt, hogy az elhangzottakat minden résztvevő hallja, közöttük vita és párbeszéd korlátozás nélkül lehetséges, személyük (telefonos kód és/vagy közvetített képmás útján vagy egyéb módon) megállapítható, így különösen, de nem kizárólagosan az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megvalósuló elnökségi ülés.

A konferenciabeszélgetés útján tartott elnökségi ülésen részt vevő személyek személyazonossága az alapján állapítható meg, hogy az összehívó a konferenciabeszélgetésbe történő belépéshez, valamint a személyazonosításhoz szükséges kódokat (jelszavakat) csak a részvételre jogosult tagoknak küldik meg (tipikusan a meghívóban) azok bejelentett e-mail címeire, akik kötelesek a fenti kódokat és jelszót bizalmasan kezelni.

    Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19.      Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)     akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)     akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

     f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20.    Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

    Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Alulírott, dr. Mészáros Nyikita Kristóf mint jogi képviselő igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2025. július 22.  napján

……………………….

Tarsoly Norbert Balázs

Elnök

Alulírott, Dr. Mészáros Nyikita Kristóf (székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 55. fszt. 7.), 36079651 kamarai azonosító számú ügyvédként az okiratot szerkesztettem és a mai napon – 2025. július 22. napján – Budapesten ellenjegyzem: